|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Bolváry Gyula 2000. december 23.Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./2003. május 20.A Maros megyei EMKE és a Kántor- Tanítóképző Főiskola közös szervezésében Marosvásárhelyen, máj. 23-án mutatják be Lakatos Demeter Csángú országba című versgyűjteményét. A kötetet bemutatja és méltatja: Libisch Győző, a könyv budapesti szerkesztője, dr. Bolvári Gyula és dr. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársai. /Csángú országba. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./2003. augusztus 9.Halász Péterrel /Budapest/, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkárával beszélgetett a lap munkatársa Lakatos Demeter (1911-1974) Csángú országba című könyvének moldvai és erdélyi bemutatója kapcsán. Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő összegyűjtött verseit, meséket és leveleket tartalmazó kétkötetes, hétszáz oldalas könyvét több romániai helyszínen mutatták be máj. 19-24. között - Libisch Győző, a könyv szerkesztője, dr. Bolváry Gyula, a Lakatos Demeter Egyesület vezetőségi tagja és ő - azzal a céllal, hogy az egyesület kiadásában megjelent könyvet megismertessék, visszajuttassák azoknak, akiknek a költő annak idején írta: a csángóknak és az erdélyi magyaroknak. Magyarfaluban, Pusztinán és Klézsén, illetve Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon tartottak bemutatót. A szervezésben közreműködött a Szeret- Klézse Alapítványtól Fodor Ráduly, Duma András, Nyisztor Tinka, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettől Gazda József, Csíkszeredában Mirk László, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára, Kolozsváron a Kriza János Társaságtól Keszeg Vilmos, Nagyváradon Szilágyi Zsolt képviselő, Marosvásárhelyen pedig Fodor Sándor, a kántorképző iskola nyugalmazott tanára. Marosvásárhelyen két művésznő is bekapcsolódott: Bartis Ildikó, aki Lakatos Demeter-verseket adott elő, és Kilyén Ilka, aki csángó népdalokat énekelt. Moldvában az volt a varázsa, hogy nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is részt vettek a bemutatón, alkalomhoz illő műsorral. Moldvában megértették: Lakatos Demeter könyve bizonyság arra, mennyire nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a csángók nyelvét, mondván, az nem egy használható és értékes nyelv. Ez a verseskötet tanúsítja annak, aki kézbe veszi, hogy a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb, legmélyebb emberi érzéseket is ki lehet fejezni azon az archaikus magyar nyelven, amit a csángók beszélnek. Ráadásul Lakatos Demeter nyelve nem az átlagos csángó nyelv, hanem a legarchaikusabb, a XIV. században odakerült szabófalviaké. Klézsén van egy másik csángó költő is, Duma István András, akinek megjelent már verseskönyve. /Guther M. Ilona: Dorsa szérik szíp világrul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./2007. november 23.Nagy Zsolt volt távközlési miniszter felhívásában kifejtette: „Sokaknak áll érdekében, hogy közösségünk képviselet nélkül maradjon. Egyetlen esélyünk, ha mi magyarok sokkal többen megyünk el november 25-én szavazni. Sokan csalódottak, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista. Mégis mindannyiunk felelőssége, hogy ebben a helyzetben éljünk a demokrácia által biztosított jogainkkal. Ezért arra biztatunk, ne maradj távol az urnáktól, és voksolj lelkiismereted szerint!”Az Unitárius Lelkészek Országos Szövetsége (ULOSZ) választmánya felhívással fordul az Erdélyi Unitárius Egyház lelkészeihez és híveihez, hogy szavazatukkal járuljanak hozzá Tőkés László megválasztásához. „Egyéni politikai meggyőződésüket tiszteletben tartva buzdítjuk minden unitárius és más felekezetű embertársunkat a választáson való részvételre”. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöksége nyilatkozatot tett közzé: „Az RMDSZ az erdélyi magyar nemzeti közösség közképviseleti szervezeteként alakult meg. Jelenlegi csúcsvezetősége azonban már régóta csak a hatalom megtartását célozza, akár alkuk árán is. Tőkés László és az őt támogató szervezetek viszont hatalmi eszközök nélkül gyakorolják a választók meggyőzését. Reméljük, hogy kellő létszámban vannak tiszta gondolkodású emberek, akik belátják, hogy itt nemcsak a brüsszeli képviselet a döntő, hanem az itthoni magyar politikai viszonyok átrendeződése. ”Makovecz Imre, Kelemen András a Magyarország Egyesület, Csoóri Sándor a Márciusi Charta, Kretzinger István a Bocskai Szövetség, Halzl József a Rákóczi Szövetség és Bolvári Gyula az Erdélyi Szövetség részéről szólt az erdélyi, partiumi és az innét elszármazott nemzettársakhoz. „Románia magyar nemzetiségű állampolgárai akár több képviselőt is eljuttathatnak az Európai Parlamentbe. Ezért először is arra kérjük romániai és onnét elszármazott nemzettársainkat, vegyenek részt minél nagyobb számban a vasárnapi választáson, szavazatukkal támogassák a független jelöltként induló Tőkés László püspököt. ” /Lelkiismeret szerint. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2010. május 20.Utak és tévutak a 20. századbanNagyvárad – Szerdán a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében tartották Lipcsey Ildikó Utak és tévutak az erdélyi magyarság huszadik századi történetében című könyvének bemutatóját. A kulturális eseményt a Partiumi Magyar Művelődési Céh és a Pro Universitate Partium Alapítvány szervezte. A kis számú érdeklődőt Barabás Zoltán költő, a PMMC igazgatója köszöntötte. Ezután dr. Bolváry Gyula, az Erdélyi Szövetség alelnöke ismertette a szerző életútját. Állítása szerint a doktori disszertációként készült kötetetLipcsey Ildikó az elmúlt húsz évben többször megpróbálta kiadatni vagy terjeszteni, de az állam nem finanszírozta az ötletet. Végül először angol nyelven, 2006-ban jelent meg a tanulmány, egy kanadai mecénás támogatásának köszönhetően. A festészet és az irodalom világa iránt is érdeklődő írónő különben 1970 és 1991 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozott referensként, majd a Miniszterelnöki Hivatalban vállalt munkát. 1990 után jelenhettek meg könyvei, számos tanulmányt, cikket publikált különböző szakmai folyóiratokban. Hiteles forrásgyűjtemény A kiadványt lektoráló Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség örökös elnöke úgy vélte: a kézikönyv a teljesség igényével készült hiteles forrásgyűjtemény, mely nem csupán az 1918-2002 közötti korszakot tárja elénk, hanem tanulságokat alapoz meg anélkül, hogy ezeket maga a szerző fogalmazná meg. 1130 határozat-előkészítési, illetve döntési szöveget tartalmaz és több mint háromszáz közszereplő életrajzát vagy személyiségi lexikonját ismerteti. A méltató ezt követően arra tért ki, hogy szerinte hogyan lehetne folytatni a kötet gondolatkörét, utalva egyúttal arra, hogy 2002 óta számos változás történt a kelet-közép európai térségben. A volt szocialista államok többsége például az Európai Unió tagja lett, és a Székely Nemzeti Tanács is nyilvánosságra hozhatta az önrendelkezésre vonatkozó elképzeléseit. Trianon 90. évfordulójának apropóján ugyanakkor a történész végzettségű író átfogó képet nyújtott a Kárpát-medencei népek 20. századi történetéről, a Magyar Népi Szövetség és az RMDSZ szerepéről. Egyebek mellett azon véleményének adott, hogy öt fajta autonómiaforma létezik: nyelvi, kulturális, intézményes, területi és közigazgatási. Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés művelődési bizottságának elnöke a határmenti magyar-magyar kulturális kapcsolatokról szólt. Úgy vélte: ki kell használni az EU nyújtotta lehetőségeket, valamint azt, hogy a Fidesz kétharmados győzelmet szerzett az országgyűlési választásokon, s a közös érdekek mentén kell lépni. A rendezvény végén a jelenlevők kérdéseket intézhettek a meghívottakhoz. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
